Flickr
Facebook
Pinterest
Youtube
Kezdőlap Hitelek, biztosítás Hírek Hitelszótár Ügyintézéshez Tanmesék Kapcsolat
Autóhitel kalkulátor 2012 Kötelező biztosítás 2012

Hiteles ismertetők:

 

A hitel

A hitel fogalmát többféleképpen határozzák meg, amelyek közül a legáltalánosabban elfogadott: a hitelt nyújtó pénzeszközöket, árukat vagy szolgáltatásokat enged át ideiglenesen, kamatfizetés ellenében, illetve a hitelt felvevő idegen tőkét vesz igénybe meghatározott időre.

A bankhitelt többféle módon lehet csoportosítani aszerint, hogy kinek a számára, milyen célból és rendeltetéssel, mennyi időre, milyen formában vagy változatban, megtérüléssel vagy fedezet mellett kerül a hitel kihelyezésre.

^

A lízing

A lízing több szerződésből álló folyamat. A hazai gyakorlatban általában sor kerül a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogának a megszerzésére is. De a tulajdonátszállás nem ún. szükségképpeni része az ügyletnek. Az egyik lehetséges megoldás, ha a szerződés feljogosítja a használót, hogy a futamidő lejártakor egyoldalúan döntsön a tulajdon kérdésében. Lehetőség van rá, hogy a felek közötti szerződés eleve rögzítse a tulajdonváltozást.

A tulajdont a lízingbe vevő általában az ún. maradványérték megfizetése fejében szerzi meg, de mód van rá, hogy külön fizetés nélkül csupán a futamidő alatt fizetett lízingdíj fejében a tulajdonjog automatikusan átszállásra kerül. Ez a szerződés valamilyen hasznot hajtó dolog használatát biztosítja és lehetővé teszi az ezek üzemeltetése révén elérhető hasznok szedését.

Kialakulása. Az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg a XX. század második felében. Megjelenésének oka az volt, hogy a beruházások tőkeszükséglete igen gyakran meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat. A hitelezők számára biztonságos megoldást nyújtott ez a koncepció, mivel a lízingelt dolog tulajdonjogát megtarthatták és e mellett nem kellett viselniük a tulajdonost terhelő kockázatokat. A lízingelő számára nem is fontos, hogy a lízingelt dolog tulajdonjoga rá szálljon, hanem az a fontos, hogy a lízingelt dolog üzemeltetése révén profitra tegyen szert. A lízingelt vagyontárgy kitermeli a használati díját és ezen felül még a többletnyereséget is. E mellett fontos érv lehet a vállalkozók számára, a különböző országokban a lízinghez kapcsolódó adókedvezmények.

Hazai szabályok. Hazánkban az 1970-es évektől adott a jogi szabályozás a lízingügylettel kapcsolatban. Ezen szabályok ellenére ez az ügylettípus igen nehezen terjedt el, mivel az alacsonynak mondható kamatterhek mellett a lízingdíjak magasak voltak, és az új ügylettípus még ismeretlen volt. A szabályozás során végig a pénzügyi és a számviteli szempontok domináltak.

Magáról a lízingügyletről. Ez alatt a szerződések komplex rendszeré értjük. Több szerződésből épül egymásra és a folyamat négy fő részre tagolható.

  • a felek előszerződése, melyben egy meghatározott tárgy vagy jog tekintetében vállalják, hogy a későbbiekben lízingszerződést fognak kötni
  • az adásvételi szerződés megkötése, ez a szűkebb értelemben vett lízingszerződés
  • lízingtárgy használata
  • lehetőség újabb szerződések megkötésére, amelyek tulajdonjog változást eredményezhetnek

A szerződés kétoldalú jogügylet. A lízingbe adó bárki lehet, gyakran valamelyik bank vagy annak leányvállalata. Lízingbe vevőként szintén bárki szerepelhet.

Speciális lehetőség az ún. visszlízing (sale and lease back leasing) a dolog korábbi tulajdonosa a lízingbe vevő, aki eladta és most lízingeli a vagyontárgyat és ilyen módon jut szabad pénzeszközökhöz. Ilyen szerződés bármilyen ingó és ingatlan dologra is létrejöhet.

A jogviszony tartalmának megállapítására vonatkozóan a felek szabadsága nagy. A tartalmat a felek úgy határozhatják meg, hogy az számukra a leginkább megfelelő legyen. A szerződéssel a lízingbe vevő megszerzi a birtoklás és a használat jogát. Ezen kívül a hasznosítás joga a legfontosabb. A lízingbe vevő felhatalmazást kap arra, hogy elsajátítsa a gépek működtetésével elérhető nyereséget. Ezért ő használati díjat fizet. A díj a berendezés átvételétől jár, a szerződésben meghatározott ütemezés szerint. A lízing az egyes szerződéstípusok közül a haszonbérlettel áll a legközelebbi rokonságban. A fontos különbség, hogy a lízingügylet elején és végén tulajdonátruházásra kerülhet sor és ez a haszonbérlethez nem kapcsolódik.

Az alábbiakban pontokban felsorolva a lízingügylet néhány jellemzőjét szeretnénk ismertetni:

  • a lízingdíj előre meghatározott időpontokban havonta, félévente esedékes.
  • ezen szerződés alapján minden költség a lízingbe vevőt terheli
  • a szerződés időtartama alatt a lízingbe adó a tulajdonos, mégsem őt terheli a kárveszélyviselés. A kárveszélyt a lízingbe vevő terheli, vagyis neki kell tulajdonosként viselkedni.
  • ha a dolog elpusztul a szerződés nem szűnik meg, hanem átalakul egyösszegű fizetési kötelezettséggé. A lízingbe vevőnek meg kell fizetnie a hátralékos díjat. Ez komoly megterhelést jelenthet a lízingbe vevőnek, ezért a lízinghez általában biztosítás is kapcsolódik. Amelyben a biztosító szolgáltatását úgy határozzák meg, hogy az legalább az egyösszegű fizetésre fedezetet nyújtson.
  • A lízingbe vevőnek nincsen felmondási joga

A lízingügylet kapcsán időrendi sorrendben az alábbi szerződések követhetik egymást:

  • előszerződés, amelyben megállapodnak a későbbi lízingszerződésről
  • adásvételi szerződés
  • lízingszerződés
  • második adásvétel, ahol a lízingbe vevő megszerzi az addig használt dolog tulajdonjogát, ez a szerződés nem kerül minden esetben megkötésre.

A szerződés általában határozott időre szól. Az esedékes díj mértékét úgy állapítják meg, hogy az összes költséget elosztják annyival, ahány hónapra szól a szerződés. A szerződést írásban kötik meg, de ez nem érvényességi kellék.

Megszűnés. A szerződés a határozott idő elteltével szűnik meg. Lehetséges, hogy a lízingtárgy visszakerül a tulajdonoshoz vagy újra lízingbe adható (másodkézi lízing, secondhand) Határozott idő eltelte előtt a szerződés csak igen ritkán szűnik meg, rendes felmondással nem lehet megszűntetni.

^

Hitelszerződés

A hitelszerződésben a bank meghatározott összegnek a rendelkezésre tartását, illetve ennek megfelelő hitel nyújtását vállalja. Az ügyfélnek lehetősége van a hitel igénybevételére, de arra sem részben, sem egészben nem kötelezhető. Az ügyfél jutalékot fizet a rendelkezésére tartott összeg után. A hitelt az ügyfelek igénybe vehetik egy összegben, előre meghatározott részletekben, illetve bizonyos kereten belül tetszés szerinti mértékben, rendszeresen és folyamatosan.

^

Hitelkamat

A polgári törvénykönyv rendelkezései szerint a pénztartozással összefüggő szerződésekben – ha a jogszabály kivételt nem tesz – a tartozás után kamat jár. Magánszemélyek szerződéses kapcsolataiban a kamat csak akkor jár, ha azt kikötötték. Az irányadó alapkamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – 2000. szeptemberétől a korábbi 20%-ról 12%-ra csökkent. Ez a kamat csak azokat a szerződéseket érinti, amelyekben a felek nem határoztak meg ettől eltérő mértéket, hanem csak a mindenkori hatályos Ptk. előírásokat tartják irányadónak.

A hitelt nyújtók eltérő üzletpolitikájuk következtében eltérő magatartást tanúsítanak a hitelekhez kapcsolódó kamat- és költségszámítás tekintetében, és a piacon kívül semmi nem korlátozza törekvéseiket. A pénzpiacon az utóbbi időben nemcsak bankok nyújtanak fogyasztási hitelt, hanem egyedi engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozások is, amelyek még a gyakorlatban már megszokott kamatszinteket is általában jelentősen meghaladják.

A folyószámla vezetéshez kapcsolódó folyószámlahitel megengedett negatív számlaegyenleg esetén (a bank által nyújtott kényszerhitelnél) a kamatláb a piaci kamatszinttől elszakadva, annak háromszorosa is lehet, vagy még azt is meghaladja.

A hitelek után fizetendő összeg nagyságát

  • a hitel összege,
  • a kamatláb nagysága
  • a futamidő
  • a kamatszámítás módja
  • a bank által felszámított bankköltség és biztosítás díja határozza meg.

Mindezek együtt adják a teljes hiteldíj mutatót (THM).

Változó kamatozású hitel esetén a kamatláb mértéke a hitel folyósításakor csak az első kamatperiódusra ismert. A kamatperiódus végén a kamatláb az előre megállapított referencia-kamatláb függvényében változik. A hitel lejártáig valamennyi kamatperiódusban változhat a kamatláb.

^

A kezesség

  • egyszerű és
  • készfizető kezesség.

Az egyszerű kezesség olyan – szerződésben foglalt – kötelezettség, amely akkor válik esedékessé, ha az adós elmulasztja a törlesztés teljesítését vagy a visszafizetést. A bank tehát nem fordulhat közvetlenül a kezeshez, más szóval az egyszerű kezes jogosan élhet az ún. sortartási kifogással, elvárva, hogy a jogosult először a kötelezettől kísérelje meg követelésének a behajtását.

A készfizető kezesség esetén a hitelező – ugyancsak a szerződés alapján – közvetlenül a kezeshez is fordulhat a nem teljesített követelése kiegyenlítéséért. Ekkor a sortartási kifogással a kezes általában nem élhet, csupán a törvényben pontosan körülhatárolt esetekben.

Fontos megjegyezni : a pénzintézetek javára vállalt kezességek döntő részben készfizető kezességet jelentenek.

A kockázat megosztása érdekében mód van arra, hogy több kezes vállalja a kezességet, akár együttesen, akár egymástól függetlenül. Ilyen esetben a kezesek felelőssége lehet egyetemleges, de függhet a kezességvállalás sorrendjétől is.

Külön említést érdemel az állami kezességvállalás, amely – érvényesítése esetén – a költségvetést terheli. Az állam általában a nemzetgazdaság szempontjából fontos tevékenységek finanszírozása (pl. diákhitel), vállalatok, bankok fizetőképességének a helyreállítása érdekében vállal kezességet.

A kezes – amennyiben az adós helyett teljesített – követelheti annak teljes megtérítését a kötelezettől, beleértve a végrehajtást is.

^

BAR-lista, banki adóslista, KHR

A Központi Hitelinformációs Rendszer (a továbbiakban: KHR) a korábbi Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) új elnevezése.

Hogyan lehet felkerülni az adóslistára?

Abban az esetben kerülhet fel a listára, ha a természetes személy a hitelszerződésben (Lakásvásárlási hitel, ingatlanhitel, szabad felhasználású hitel, hitelkiváltás, személyi hitel, áruvásárlási hitel, gépjárműhitel, lízing) vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll.
Az adóslista működtetésében a pénzügyi intézmények széles köre vesz részt, hiszen az ő érdekük az, hogy a leendő ügyfél fizetőképességéről és fegyelméről előzetesen adatot kaphassanak. Tehát a rendszer működtetésében a kereskedelmi bankok, hitelintézetek (áru, személyi és egyéb hiteltermékek, hitelkártyák kapcsán), lízingcégek és minden pénzügyi kötelezettséget vállaló szervezet részt vesz/vehet
Természetesen az adós fizetési problémája az ügylet által érintett kezes/adóstárs listán történő nyilvántartását is jelentheti. Tehát nem csak az adós és adóstárs, de a kezes is bekerülhet a nyilvántartásba.
Fontos továbbá, hogy aki az igényelt banki terméket igénybe sem vette/vehette, viszont valótlan adatot közölt, hamis vagy hamisított okiratot használt, vagy diákhitelnél a hallgatói hitelszerződés megkötésének kezdeményezésekor tette ugyanezt, szintén felkerül a listára, amennyiben mindez okirattal bizonyítható.
Hitelkártya késedelmes törlesztése esetén és diákhitellel is fel lehet kerülni a listára. Bekerül a KHR-be az is, aki bankkártya visszaélést követ el (pl. lopott kártyát/adatokat használ).

^

Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM)

A jogszabály valamennyi betéti termékre (legyen az határozott- vagy határozatlan időre lekötött betét, illetve le nem kötött betét) vonatkozóan előírja az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) számítását.
Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb annyiban tér el egymástól, hogy míg a kamatlábak 360 napra vetítve kerülnek megállapításra (kivétel a devizák közül az GBP, melyet 365 napra), ugyanakkor egy adott év, azaz 365 nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg visszaszámítása magasabb kamatlábat eredményez.
Ez számokkal kifejezve annyit jelent, hogy amennyiben Ön pl. 100 Ft-ot helyez el évi 10%-os kamatláb mellett 1 éves betétbe, Ön már 360 nap múlva 10 Ft kamatot realizál.
A tényleges év, azaz 365 nap elteltével Önt 10,14 Ft összegű kamat illeti meg, vagyis magasabb összeg, mint amit az éves kamatláb alapján feltételezett. Ezt a többletet fejezi ki az éves szinten 10%-os kamatlábhoz tartozó EBKM, amely jelen esetben 10,14%.

^

Egységesített Értékpapír Hozam Mutató (EHM)

Az értékpapírok közül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz a kötvények, de azon belül is csak a teljes futamidőre rögzített kamatlábbal rendelkező kötvények esetében kerül sor az ún. Egységesített Értékpapír Hozam Mutató (EHM) kiszámítására.

^

 

Kérdezzen bátran! Gyorsan választ kap kérdéseire:

*Név:
*E-mail cím:
  Kérek egy másolatot
*Tárgy:
*Üzenet:
 
 

 

Autóhitel kalkulátor

Kötelező biztosítás 2012

Hitelügyintézés

Felkészült munkatársaink várják hívásukat, emailjüket. Keressék Őket bátran bármilyen hitelügyintézéssel kapcsolatos kérdéssel, kéréssel!

ON-LINE hiteligénylés

Csak ki kell töltenie a hiteligénylő lapot és máris megkezdődik a hiteligénylés!

Partnereink:

Merkantilbank