Hírek

Csütörtöktől igényelhető az egyösszegű végtörlesztés rögzített árfolyamon - a devizahitelesek svájci franknál 180 forintos, az eurónál 250 forintos, a japán jennél pedig 2 forintos árfolyamon igényelhetik a végtörlesztést december 30-ig.

Azok élhetnek a végtörlesztéssel, akiknek a devizahitelük fedezetéül ingatlanalapú jelzálog szolgál. Ezeknek a hiteleknek több mint 80 százaléka 10 millió forint alatti, a maradék 20 százalék pedig a 10 és 30 millió forint közötti, 30 millió forint feletti devizaalapú jelzálogkölcsöne mindössze 38-40 ezer családnak van. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli kérelmüket december 30-ig kell bejelenteniük a bankjuknak, és az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük.  

A törvényben rögzített árfolyamokat a pénzintézeteknek kötelező alkalmazniuk, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb a törvényben rögzítettnél, és a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett a devizahiteleseknek vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen. Ha az adós teljesíti ezeket a feltételeket, a pénzintézet nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és 60 napon belül elő kell készítenie a szerződés lezárását.

Az ingatlanfedezetű devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék. A devizahitellel rendelkezők megsegítésére kidolgozott lehetőségekkel élőket a jogszabály mentesíti a személyi jövedelemadó, az ajándékozási, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alól a pénzintézetek által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után.

Díjmentessé válik az állam lakásvásárlásával, valamint a devizában felvett lakáshitelből származó követelés rögzített árfolyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, akárcsak a vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás és a Nemzeti Eszközkezelő javára történő vagyonkezelői jog bejegyzése.

Az új törvény korlátozza a devizaalapú hitel- és kölcsönszerződéseknél devizában felszámítható költségeket, díjakat is. Kizárólag azokat a költségeket és díjakat lehet felszámítani devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ideértve a kamatjellegű kezelési költséget. Azonban nem számolható fel devizában például a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, a felmondással és a szerződésmódosítással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.

(Forrás: https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/vegtorlesztes20110927.html)

^

Megszavazták a rögzített árfolyamú végtörlesztést

(2011. szeptember 19.)

A képviselők hétfőn elfogadták a rögzített árfolyamú végtörlesztésről szóló törvényjavaslatot, megszavazták a pozitív adóslistáról szóló előterjesztést és döntöttek arról is, hogy a cégek október 20-ig kérelemben, vagy bevallásban igényelhetik vissza azt a 255 milliárd forintnyi áfát, amelyet az Európai Bíróság döntése értelmében az államnak vissza kell utalnia a vállalkozásoknak.

Állami kézbe és fennhatóság alá kerülnek a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a katasztrófavédelemhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló parlamenti előterjesztés hétfői elfogadásával. A 281 igen, 54 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadott javaslat értelmében létrejön egy iparbiztonsági hatóság, illetve bevezetik a katasztrófavédelmi bírságot is. A törvény szerint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság helyébe egy egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóság lép. A jogszabály indoklása szerint a módosításokkal egy helyi érdekektől mentes, egységes rendvédelmi és megfelelő szintű irányítással bíró rendszer jön létre, amely hatékonyabb tűzvédelmet eredményezhet a meglévő kapacitások jobb hatásfokú kihasználásával, illetve az erő- és eszközállomány optimális tervezésével.

Összevonták az általános és részletes vitát

A rögzített árfolyamú végtörlesztésről szóló javaslat összevont általános és részletes vitájában Rogán Antal (Fidesz), a törvényjavaslat beterjesztője azt mondta, hogy a legpesszimistább előrejelzések szerint is legalább 150 ezer család él majd ezzel a lehetőséggel, de számuk ennek a két-háromszorosa is lehet majd. Nem élhetnek a végtörlesztés lehetőségével azok, akik a rögzített feletti árfolyamon vettek fel devizahitelt, mert egyrészt nyernének rajta, másrészt a hitelfelvétel idején már tisztában voltak a lehetséges kockázatokkal – mondta Rogán Antal. A képviselő szerint a parlament később alkothat olyan jogszabályt, amelyek alapján a pozitív listán szereplő adósok esetleg  kedvezményeket kaphatnak saját hitelükből.

Minden eladósodott háztartáson nem tudnak segíteni, de minden javaslatot támogatni kell, amely akár egy családon is segít – mondta a vitában Szatmáry Kristóf. A belgazdasági államtitkár megerősítette: a kormány támogatja a végtörlesztésről szóló javaslatot, mert ennek alapján a felelősség megoszlik a problémát előidézők között. Koszorús László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz-kormány az elmúlt egy évben elindult azon az úton, amelyen már évekkel ezelőtt el kellett volna: betiltották az egyoldalú szerződésmódosítást, meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot és bevezettéék a kamatemelési tilalmat. Vejkey Imre (KDNP) felszólalásában azt mondta, pártja támogatja Rogán Antal előterjesztését, mert a javaslat támogatja a családokat, és lehetővé teszi a végtörlesztést, és bizonyos körben adó- és illetékmentességet biztosít.

Ellenzéki reakciók: MSZP, Jobbik, LMP

Tóbiás József (MSZP) szerint szépen hangzik a pozitív és negítv adóslista, de ha a lista önkéntes, akkor a rendszer diszkriminatív. A képviselő azt mondta érdemes lenne ösztönzőket beépíteni be a rendszerbe annak érdekében, hogy aki jól teljesít, az hamarabb lekerülhessen a listáról. Simon Gábor (MSZP) felszólította a kormányt, hogy tegyen olyan előterjesztéseket is, amelyek a felső-középosztály mellett a szegényebb rétegeknek is segítenek. Józsa István (MSZP) felszólalásában a még mindig nem üzemelő Nemzeti Eszközkezelő működésére fordított összeget kevesellte, holott szerinte ez lehetne az a mód, amely a legtöbb devizahitelesen tudna segíteni, a végtörlesztéssel ezzel szemben csekély számú ember fog élni.

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője szerint a kialakult helyzetért egyaránt felelősek a hitelesek, a kereskedelmi bankok, a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is. A radikális ellenzéki párt úgy becsüli, hogy a kormánypártok által emlegetett több százezer hitelessel szemben legfeljebb 100 ezren élhetnek majd a végtörlesztés lehetőségével.

A Lehet Más a Politika (LMP) képviselője azt firtatta, hogy míg a sajtóhírek szerint 2-300 ezer ember választhatja a végtörlesztést, addig a kormány Ausztriába küldött adatai 100 ezer emberről szóltak. Vágó Gábor képviselő szerint a szűk időkeret miatt sem lesznek képesek tömegek élni a lehetőséggel. Az LMP a hitelkamatok futamidőn belüli megváltoztatásához kapcsolódóan, valamint egy ingatlanalap létrehozásával kapcsolatban is javaslatot terjeszt a Ház elé. Utóbbi hosszú távon oldaná meg a bérlakásépítés problémáját.

A független Pősze Lajos nemzetközi példákat hozott hasonló szabályozás bevezetésére, számításai szerint több százezer ember számára lehet kedvező az intézkedés, amely szerinte óriási lépés lehet a devizahitelesek problémáinak orvoslására, az ország devizakitettségének csökkentésére.

Rogán Antal, a törvényjavaslat előterjesztője az ellenzéki bírálatokraadott reagálásában azt mondta, az LMP-s és Jobbikos képviselők egyetlen módosító javaslatot sem nyújtottak be, a szocialisták által beterjesztett módosítót (amely az országgyűlési képviselőket kizárta volna a végtörlesztés lehetőségéből) pedig képmutatónak tartja, ezért azt nem fogják támogatni.

Jóváhagyta a Ház a rögzített árfolyamú végtörlesztést

Az Országgyűlés a vita után úgy döntött, egyes esetekben lehetővé teszi a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztését. Rogán Antal javaslatát 277 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 30 tartózkodással fogadta el a parlament. Igennel voksoltak a kormánypárti és a jobbikos képviselők, nemmel a szocialisták, az LMP tartózkodott.

A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha a kölcsön folyósításakor az árfolyam nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó igényüket december 30-ig kell bejelenteniük a banknak.

Létrejön a pozitív lakossági adóslista

A képviselők hétfő este arról is szavaztak, hogy a jövőben nemcsak a nem teljesítő adósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), hanem az időben törlesztő lakossági hiteleseket is, azaz létrejön a pozitív adóslista. Az Országgyűlés a fideszes Rogán Antal erre vonatkozó javaslatát 286 igen szavazattal, 29 nem ellenében fogadta el. A jogszabály megőrzi az eddig hatályos szabályozásból a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor a lakosság esetében is megteremti a teljes körű lakossági hitelnyilvántartást (tlh), így a Központi Hitelinformációs Rendszer az összes lakossági hitelszerződés pozitív adatait is tartalmazza majd.

Egyhangúlag megszavazták az áfa-visszatérítésről szóló javaslatot

A képviselők egyhangúlag szavazták meg az áfa-visszatérítésről szóló törvényjavaslatot; az előterjesztés előzménye, hogy az Európai Bíróság döntése nyomán az államnak vissza kell fizetnie 255 milliárd forintnyi áfát a cégeknek. A bíróság megállapította: a magyar áfa-szabályozás nem minden pontja harmonizál az EU-irányelvekkel, a kormány tudomásul vette a bíróság döntését, ezzel a javaslattal pedig harmonizálják az EU-szabályokkal a magyar áfa-szabályozást - mondta az előterjesztés expozéjában Szatmáry Kristóf belgazdasági államtitkár.

A cégek október 20-ig kérelemben, vagy bevallásban kérhetik az áfa-visszatérítést, 1 millió forintos összeg alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) 1 hónapja, e fölött 45 napja van az elbírálásra. Az adóhivatal azonban élhet a visszatartó jogával, ha a cégnek köztartozása van.

A pártok támogatásukról biztosították az előterjesztőt. Göndör István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a NAV-nak jobban kell ellenőriznie az adóbeszedést, Vágó Gábor (LMP) szerint a Fidesz a végtörlesztéssel ugyanezt a hibát követi el, tudni lehet, hogy az EU megsemmisítheti a szabályozást. Volner János (Jobbik) szerint pártja a most benyújtott javaslattal megegyezőt adott be tavaly, de akkor nem foglalkoztak vele.

A képviselők hétfőn este lefolytatták az államháztásról szóló törvényhez benyújtott módosító indítvány általános vitáját is. Az indítvány a gyorsan változó gazdasági körülmények miatt lehetővé tenné, hogy a kormány a jelenlegi 40, illetve 45 nap helyett mindössze 30 nappal a hatályba lépés előtt hirdessen ki olyan jogszabálymódosításokat, amelyek alapján az adózóknak fizetési kötelezettsége keletkezik. Szatmáry Kristóf szerint a csökkentett határidő megfelelő időt biztosít a jogszabályok megismeréséhez. A hatálybalépés legkorábbi időpontja 30 nap, így ha ez nem elég, vagy problémát okoz a módosítás hónap közepére eső életbelépése, akkor ettől felfelé eltérhetnek.

(Forrás: https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/ogy20110919.html)

^